A webáruház felületén fel kell tüntetni az elállás jogát, de mit is takar ez az elállás? Mikor élhet vele a vásárló?

Álljon itt egy kis összefoglaló erről a pontról:

A fogyasztó elállási joga
Írásban tájékoztatni kell az őket minden internetes kereskedelmi forma esetén megillető elállási jogról.
Ezen uniós irányelv által előírt fogyasztói jog lényege, hogy a fogyasztó nyolc munkanapon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől. Ezt a nyolc munkanapot csomagküldés esetén az áru átvételétől kell számítani. Szolgáltatás esetén a határidőt a szerződéskötéstől kell számítani, de a letöltéses szolgáltatások esetén ennek nincsen jelentősége, mert az elállási jogot – mint látni fogjuk – e téren nem kell biztosítani. Ha a kereskedő a fogyasztót nem tájékoztatja az elállási jogáról (írásban), a nyolc munkanapos határidő három hónapra bővül.
Csomagküldést érintő elállás esetén általában a fogyasztó köteles a termék visszaküldésével kapcsolatos költségeket állni, de ezen felül a szabály szerint semmilyen más díj vagy költség fizetésére nem köteles. Legkésőbb harminc napon belül a teljes díjat vissza kell fizetni a fogyasztónak.
Gyakori kérdés, hogy indokolás nélküli elállás esetén lehet-e korlátozni az eredeti kiszállítás díjának visszafizetését. A kereskedőre nézve kétség kívül méltánytalan az a megoldás, hogy egy indokolás nélküli elállás esetén feltétlenül neki kelljen viselnie a termék házhozszállításának költségeit, mivel ezt neki természetesen meg kell fizetnie a csomagküldést végző cég vagy a posta felé. Egyes értelmezések szerint, ha a kereskedő a kiszállítás díját külön számítja fel, és külön, mint közvetített szolgáltatást jelöli a számlán, ennek a visszatérítésére nem köteles. Ilyen esetben lehet azt mondani, hogy a kiszállítás egy önálló szolgáltatás, önálló szerződéssel, csak a kettő díja jelent meg egy számlában. A kiszállításra vonatkozó önálló szerződéstől viszont azért nem állhat el a fogyasztó, mert az olyan szolgáltatás, amit már teljesítettek az elállási határidő lejárta előtt (lényegében azonnali teljesítés) – ez az eset pedig ki van véve az elállási jog hatálya alól.
Egy másik, az elállási jog gyakorlását nehezítő szokásos kikötés, hogy a terméket csak csomagolással együtt "veszik vissza". Ennek a megengedhetőségéről a jogszabályok egyelőre nem rendelkeznek. Itt azonban nem csak arról van szó, hogy a kereskedőt meg kellene óvni az újabb csomagolási költségektől és termékdíjaktól, hanem arról is, hogy az újabb csomagolás újabb környezetterhelést jelent, és ennek elkerülése már a fogyasztótól is elvárható.
A visszaszolgáltatás költségeit sem a fogyasztónak kell viselnie, ha erre azért került sor, mert a kereskedő – mint utólag kiderült – csak helyettesítő áruval tudja teljesíteni a megrendelést. A fogyasztónak a helyettesítő áruval való teljesítéshez természetesen külön, kifejezetten hozzá kell járulnia, ez az elállási jog nem érintheti.
Nem kimerítő a kivétellista, de felsoroljuk a gyakoribb eseteket, amikor nem lehet az
elállási joggal élni:

• az árverésen kötött szerződés;
• rendszeres házhozszállítása élelmiszereknek, mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk esetén;
• szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a kereskedő a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
• olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
• a fogyasztó személyéhez kötött, illetve utasításai alapján vagy egyedi megrendelése (kifejezett kérésére) előállított áru;
• olyan áru, amely "természeténél fogva nem szolgáltatható vissza";
• gyorsan romlandó áru;
• hang-, illetve képfelvétel és szoftver esetén, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta (letöltés esetén a 3. pont miatt nem lehet elállni!);
• sajtótermékek (hírlap, folyóirat és időszaki lap) terjesztésére kötött szerződés esetén;
• szerencsejáték-szerződés esetében.

forrás: http://www.khem.gov.hu/